A Csont és Ízület Évtized 2000-2010 Hazai Alapítványa és az Országos Egészségfejlesztési Intézet adatai és álláspontja alapján is a munkahelyi egészségfejlesztés a munkavállalókra irányul, de elõnyei szerteágazóak: csökkennek a betegségekhez kapcsolódó kiadások, nõ a vállalat termelékenysége.
A munkahelyi egészségfejlesztés – bizonyítható módon – nem kizárólagosan karitatív, hanem egyértelmûen kifizetõdõ tevékenység. Hasznából a vállalat (a munkáltató), a munkavállaló és a szociális ellátórendszer egyaránt részesül.
A vállalati elõny – betegállományi statisztika hosszú távú javulásán túl – abban is jelentkezik, hogy rugalmasabbá válik a vállalkozás. Az egészséges, képzett és motivált munkaerõvel ugyanis növekszik az innovációs készség és a termelékenység. A jól végzett munkahelyi egészségfejlesztés javítja a vállalati képet az ügyfelek körében és a munkaerõ piacon egyaránt. A munkavállalók elsõsorban abból profitálnak, hogy a csökkenõ megterhelés következtében ritkábban lépnek fel az egészségre vonatkozó panaszok, vagy egészségkárosodásra vonatkozó tünetek. Elõnyös továbbá az is, hogy a pozitív munkahelyi klíma növeli a munkahelyi jóllétet és a munka iránti motiváltságot. Kiteljesedik az egészségtudat és ez elõbb-utóbb hat a munkavállaló családi, baráti és lakókörnyezetére is.
Ezzel eljutottunk a társadalmi haszon területére, a szociális ellátórendszerben jelentkezõ elõnyök-höz: csökkennek egészségügyi és rehabilitációs kiadások, nõ a munkában töltött évek száma, stb. A munkahelyi egészségfejlesztés tehát nem szerencsejáték. Ez egy példamutató nyerő helyzet, ahol nincsenek vesztesek, mindenki profitál, mindenki nyertes.
A derék- és nyakfájás igen gyakori a fejlett ipari társadalmakban. E társadalmakban a népesség 62-92%-a szenved élete során legalább 1 hétig tartó, a mindennapi életet befolyásoló derékfájásban. Az esetek 85%-ában a fájdalom nem köthető kimutatott patológiás elváltozáshoz vagy ideggyöki érintettséghez.
A számítógép használata rendkívül gyakorivá tette a nyaki fájdalmat is. A derékfájás és nyakfájás etiológiájában fontos szerepet játszanak civilizációs tényezők: így a tartós ülés, mely a legalsó porckorongra ötször akkora terhelést ró, mint a járás és az állás; a paravertebrális izomzat tartós spazmusa, mely az izomzat vérellátását rontja. Mindez a csigolyák közti mozgás-szegmentum instabilitásához, sérülékenységéhez vezet. Későbbi életkorokban az intervertebrális ízületek arthrosisa is szerepet játszik a derék és nyakfájás etiológiájában.
A derékfájás költségei rendkívül nagyok: az USA-ban ill. Németországban a közvetett és közvetlen költségeket évi 50 milliárd dollárra ill. 18 milliárd Euróra, az Egyesült Királyságban csak a közvetlen költségeket évi 1,6 milliárd fontra becsülik. Svédországban a mozgásszervi betegségek az összes betegségcsoport közül a leginkább költségigényesek: az összes betegség összköltségének 22 %-át emésztik fel. A mozgásszervi betegségek összköltségének 47 %-át a derékfájás, 14 %-át arthrosis, 5,5 %-át rheumatoid arthritis adja.
Magyarországon 2003-ban a derékfájás okozta 6,5 millió keresőképtelen napra kifizetett táppénz összege 14,2 milliárd Ft volt. Külföldi adatok szerint az akut derékfájás esetek 5-7%-a válik krónikussá. A derékfájás a fejlett ipari országokban és hazánkban is a keresőképtelenség második leggyakoribb oka, de a keresőképtelen napokat számítva az első helyen áll. Az idő előtti nyugalomba vonulás okai között 2.-3. helyen áll. Az adatok mindenképpen alátámasztják a munkahelyi prevenció és egészségfejlesztés szükségességét, indokoltságát a mozgásszervi betegségek okozta munkahelyi károk (és egyben az egyéni és társadalmi betegségterhek) csökkentése érdekében.
Meg kell állapítani, hogy egy adott munkahely mely munkaköreiben érvényesülnek a mozgásszervi betegségekre hajlamosító tényezők, úgymint:
- statikus túlterhelés és dinamikus alulterhelés (sok ülés, sok állás, sok számítógépezés)
- dinamikus túlterhelés (sok emelés, hajolás, elfordult törzzsel emelés vagy hajolás, vibráció, a felső végtag folyamatos igénybevétele)
- stresszterhelés
- a munkahelyre eljutás hosszú közlekedést igényel (sok ülés, vibráció és stressz).
A külföldi és a hazai kutatások is azt igazolják, hogy bizonyítottan hatásosak a munkahelyi mozgásszervi prevenciós torna- illetve jógagyakorlatok. Folyamatosan személyre szabottan sajátíthatják el a dolgozók az általunk használt jógagyakorlatokat, melyeket az otthonukban, illetve az irodában is tudnak napi pár percben alkalmazni; ezzel megelőzve a mozgásszervi elváltozások kialakulását, fennálló probléma esetén pedig a meglévő elváltozások javulásához járulnak hozzá. Megtanítjuk, hogyan lehetnek tudatosak a saját testükkel a munkavégzésük során, melyek a kerülendő és melyek a kívánatos pozíciók és gyakorlatok, melyek az egészségük megőrzése és visszaállítása szolgálatában állnak.
A fenti masszázs eredményeképp javul a munkavállalók egészségi állapota, annak köszönhetően a munkahelyi jóllét, a munkához való hozzáállás, nő a vállalat termelékenysége, csökkennek a munkából való távolmaradás napjai.